Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

5. A Kollégium jogi személyisége

16 1920-ban a tiszai ev. egyházkerület október hó 27-én tartott: kerületi közgyűlése úgy nenn intézkedett, hogy a kollégiumi fenntart óh a t óság ideiglenes jogkörének a gyakorlására mindaddig, amig az alkományszerű szervek о jogkör gyakorlásában akadályozva vannak, az egyházkerületi felügyelő és a püspök együttesen legyen hívatott. Megállapítható tehát, hogy a Kollégium jogi személyisége iés az ősi pártfogóság tulajdonosi jogköre a tiszai ev. egyházkerülettel való szorosabb kapcsolat és jogviszony révén sem szenvedett csorbát és bogy e jogkörök esorbítatiansága fölött a magyar ev. 1 egyház hivatalos szervei még a területi elszakítás után is féltékenyen őrködtek tovább. I 5. A Kollégium jogi személyisége A Kollégium jogi személyiségének a kérdése ; máskülönben korántsem új-keletű kérdés, mert ebben a tekintetben az illetékes fórumok már régebben is állástfoglaltak és ev. egyházunk keretében a Kollégium jogi személyisege hivatalos elismerést is nyert. Bizonyságul hívhatók fel e tekint ötben az ev. egyetemes egyház és a tiszai ev. egyházkerület közgyűléseinek aiz iskolai ingatlanoknak az egyházak nevére leendő telekkönyvezése tárgyában hozott, határozatai. Az ev. egyetemes egyház ugyanis 1913. évi közgyűlésén, kögyűlési jegyzökönyvének 17. pontja szerint

1, a következő határozatot hozta: „Tekintettel arra-, liogy az evang. iskola, legyen az fő-, közép- vagy elemi iskola, nem képez testületet és így külön jogalanyt, hanem az evang. egyház, mint testület tulajdonát képező intézetet, az egyetemes közgyűlés elrendeli, hogy mindenütt ott, hol az evang. iskolák használatára szolgáló ingatlanok nem az egyház, hanem az iskola nevére vannak telekkönyvezve, az iskolát fenntartó egyházi testület a tulajdonjogaik az egyház nevére való telekkönyvezését kérelmezze ... Ezen általán/vs rendelke-