Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

3. Adatok a Kollégium történetéből

10 E nagy öél és eszme szinte hihetetlenül gyorsan nyert életet. Érdekében a hazai testvérfelekezetek és nemzetiségek csakúgy meghozták gazdag adományaidat a Kollégium építéséhez, minit az erdélyi szászok, a németországi evangélikus rendek, a svéd, dán, 1 angol és hollandiai fejedelmek, illetve polgárok. Tavaszra a gyűjtés eredménye meghaladta az 50.000 fort-í ? 1ПЧ5. április 6-án letehették Eperjesen a Kollégium alapkövét. Az építkezés azonban nem ment simán. Hiszen I. Lipót gyászos korában, egyenesen a magyarországi protestantizmus megmentlésére volt hívatva e terv, érthető tehát, hogy akadályozói is akadtak. I. Lipót maga is levélben fenyegette meg az eperjesieket, mert Akadémiát mernek építeni, felállítani. Az eperjesi tanács azonban •e levélre azzal válaszol, hogy nem ai váras épít, hanem a fesömagyarországi rendek építenek egy Kollégiumot, azaz közös iskolát. E tekintetben tehát a tanács maga semmit, sem telhet-, mert ez ügyben egyedül a felsöma. gyamrszági rendek dönthetnek, határozhatnak: nincs tehát azon helyzetben, hogy I. Lipót parancsának engedelmeskedhetnék. Az építés tehát tovább folyt s bár annak megakadályozására ismételten is kísérletet, tettek, a Kollégium ünnepélyes megnyitása 1667. október 18-án mégis megtörtént, Ezt megelőzőleg azonban 1667. ápr. hó 16-án, a felsÖmagyarországi rendek és Eperjes városa között. SZERZŐDÉS jött létre, amely a rendek részéről Eperjesnek védelmet igér, a Kollégium felügyeletéről és kormányzatáról gondoskodik s 1. pontjában a következőképen, szól: „Nehogy valaha, ha netán bármely más vallás hivei többségre kerülnének Eperjes városban és hatalmasabbakká lennének, a Kollégium az igaz á. h. e. hivők kezéből ki ragadtassák és azok zsákmányául jussom: 1. A felsÖmagyarországi ág. ev. rendek fenntart-