Feöldi Doby Antal: Podmanyiczky család (Budapest, 1892)

Podmanyiczky család

32 <a>­25—30 évvel későbben Pest utczáin a congressus idejéből kelt öltözetében végighaladt, daczára annak, hogy mindenki rég az ideje ismerte, mégis akarat­lanúl elmosolyodtak a vele találkozók. — Utóbb ka­marai tanácsos lőn s mint ilyen több évig Temes­várott volt állomásozva, a hol humánus és müveit társas közlékenysége miatt általánosan kedvelték. Megházasodván s búcsút, mondván az államszolgá­latnak, jószágai kezelésével foglalkozott, a lehető leg­primitívebb mód szerint folytatván gazdaságát, — mert úgyszólván folytonosan városban élvén, alig volt s le­hetett fogalma a mezei gazdaság miként való viteléről. Pest városának egyik legnépszerűbb alakja volt, mert mind abban élénk részt vett, a mit mint pesti birtokostól elvártak s polgári kötelességnek tartanak. Meghalt 1865. febr. 4. 74 éves korában; soha egész életében ágyban fekvő beteg nem volt. — Még halálát okozó nyavalyája közben is csak ősrégi bőr­pamlagára heveredett le. — Egy negyed órával ha­lála előtt behivatta gyermekeit, elbúcsúzott tőlük, el­mondotta nekik, mint óhajtja, hogy halála után ügyei rendeztessenek, s leültetve őket mondván : alig negyed­óra alatt vége lesz mindennek. — S csakugyan, alig telt belé az általa kiszabott időköz s pamlagán ülve, minden csak képzelhető haláltusa nélkül kiadta lelkét. Hitvesétől Ulésy Magdolnától (sz. 1793 f 1858) előbb allensteini báró Hager János özvegyétől, két gyermeke született, u. m. 1) Magdolna (sz. 1831 január 7.) kétszer ment férjhez: 1. Osztroluczky Gézához, 2. báró Podma­nyiczky Leventéhez. 2) László báró (sz. 1825 ; meghalt 1892. febr. 4.) Piégebben élénkebb részt vett a közéletben; jelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom