Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

5 lemi élet magaslatán álló egyetemtől várhatjuk leginkább, hogy a jelenkor szociális bajait a szociálpaedagogia fejlesztése és a University Extension által való terjesztése révén gyógyítani igyekszik. Az oktatás anyaga az emberiség kulturkincse, mely évszázados fejlődés gyűrűit mutatja fel. Mivel a dolgok lényegét csak a fejlődés nyitja meg, műveltségünk attól függ, mennyiben vagyunk képesek jelen műveltségünk anyagát történetileg megérteni, miért is műveltségi igényünk fokozódásával a tanulás anyaga mindjobban a történeti szempont alá kerül. A nevelés-oktatás célja a személyiség, mely csak a nevelő, mint személyiség által érhető el. Ezért követi szerző a személyiség paedagogiáját. Ezen alapelvekre támaszkodva itéli meg a főiskola eszményi feladatát, jelen helyzetét a tett ill. szükséges reformokat. 2. A főiskolai reform, közelebbi tárgyaihatása céljából szükségünk van a főiskola fogalmának helyes meghatározására. Schneller is nyomatékosan hangsúlyozza a régi klassikus gondolatot, hogy minden életre való intézmény a létrejövetelét megvalósító elvek teljesebb vagy hiányosabb érvényesülése által áll fenn vagy bukik el. (Paed. dolg. 1. 124.) Az egyetemen jelenleg is irányadó helyet kell elfoglalni amaz erőknek, amelyek első alakulásakor főtényezők voltak, ha elsatnyulás helyett életteljes működést és virágzást akarunk. Az ókor egyébként magas, sok tekintetben mai kultúránknak, különösen filozófiai gondolkozásunknak alapjául szolgáló tudománya, műveltsége alkalmatlannok bizonyult egyetem létesítésére, (v. ő. Schneller az egyet, tanulmányozás feladata. Paed. d. I. 129—174. o.) Sem Assyr-Babylonia, maga vallásos kultúrájával sem Görögország filozófiájával sem Róma jogi iskoláival nem hozott létre egyetemet. A rövid ideig virágzó mór főiskolák az izlám sajátságában meglévő jellem