Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

49 képező szemináriumra alig van szükség. Az ürt, amely az elméleti tanulmány és gyakorlati élet közt van, teljes mértékben a szeminárium sem fogja, ill. tudja áthidalni. A lelkészre a gyakorlati élet terén váró nehézségek az ill. gyülekezet jellegétől függenek, attól nem szakíthatok el. (Schn. Beszédek 169.) Ha a lel­kész a Lélek fegyvereivel látja el magát, ugy minden körülmények közt megtalálja a követendő helyes utat, ha e felfegyverkezést elmulasztja, úgy rajta gyakorlati jellegű szeminárium sem segít, mivel élőhit nélkül a szertartási cselekvények és homiletikai, egyházjogi is­meretek legpontosabb tudása is holt tőke. Hasonló e felfogásunk Schnelleréhez, ki a németországi gyakor­lati lelkészképzés typusait vizsgálva vallja, hogy az a theol. főiskola, amely hallgatóit élő hitnek birtokába juttatja, minden más intézettől eltekintve már magá­ban is elvégzi a lelkészképzés munkáját. (II. 36. o.) Gyakorlati lelkészképző szemináriumok Németország­ban is inkább kísérleti jellegűek és már annál fogva sem, mivel csekély számúak és korlátolt számú hall­gatókat vesznek fel, nem tekinthetők úgy, mint az elméleti theol. képzés gyakorlati irányban való feltét­len szükséges betetőzői, inkább az a céljuk, hogy az állami jellegű theol. fakultásokból kikerülő hallgatókat közelebb hozzák az egyházhoz, a belmisszió s lelki­pásztorkodás kérdéseihez s munkájához, mint pl. a berlini Domkandidatenstift-ben. (Sehn. II. 62. kk. o.) Miként más pályán is, azaz ügyvéd a törvény­házban, az orvos a kórházban, a tanár a középiskolá­ban eltöltött gyakorlati évek alatt tudja legsikereseb­ben az elméleti és gyakorlati képzés közt a dolog természeténél fogva fennálló űrt áthidalni: úgy a theo­lógus is a gyülekezeti működés alatt fogja az ily irányú követelményeket leghelyesebben megismerni. Az legyen tehát a törekvésünk, hogy az első segédlelkészi idő jelesebb papjaink mellett legyen eltöltendő, (Schneller 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom