Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

1. Mivel a főiskolai reform elvi magaslatról nézve egész tanulmányi és oktatás ügyünk lényegére kiterjed, annak és Schneller István volt pozsonyi ev. theol. akad. igazgató-tanár, most kolozsvári egyetemi tanár javaslatainak helyes megértése és értékelhetése céljából néhány szóval Schneller filozófiai és ezen alapuló paedagógiai felfogásáról is meg kell emlékeznünk, melyet főként a Paedagógiai dolgozatai-nak I. k.-ben, a Bevezetés cimet viselő tanulmányban fejt ki. Schneller a renaissance által érvényre emelt, a szerves egészen belül érvényesülő egyéniség elvére helyezkedik, amint azt vallási téren Luther, paed, téren Pestolozzi, fii. téren Fichte és Schleiermacher képviselik, mely elv átalakítólag, megnemesítőleg hat család-társadalom-államra egyaránt. Érvényesülése esetén nem a tekintély s alárendeltség, hanem az egyéniség alapján álló szervezet jön létre, legmagasabb fokon mint nemzeti kultur állam, mely a társadalom, de az egyén jogait is tiszteletben sőt védelemben részesíti. Az emberiség fejlődési fokozatait az érzéki én, történeti én, és személyi, erkölcsi én formáival tünteti fel. Az érzéki én álláspontján tisztán az anyagiság irányítja a gondolkozást, az akarat fizikailag determinált, a történeti én álláspontján a dogmatikai szempont, a köz előtt való meghajolás, a történeti hatalmaknak való alárendelés az irányadó: az egyén csak a köznek a tagja, főerénye az engedelmesség. A maga jogait követelő egyén változatos küzdelmek után a tiszta éniség álláspontjára helyezkedik, jórészt a krisztusi 3*