Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

38 is helyt állott; sőt azáltal, hogy az eddigi 3 szak helyett immár csak egyről kellett gondoskodnia, még alaposabb theol. képzést nyújthatott. Az alkotmányos idő visszatérése után Prónay Gábor felügyelő által 1869ben Ácsára hívott tanügyi értekezlet a lelkészképzésnek helyes megoldásaként (Sch. i. m. 111—2 o.) theol. akadémia felállítását tartja szükségesnek, addig is a három theol. intézetet a tudományos követeléseknek megfelően szervezik: három évi theol. tanfolyam után egy évi külföldi tanulmányozás. Az eperjesit 1873-ban a csekély létszám miatt a megszűnés veszedelme fenyegeti, a ker. gyűlés azonban további fenntartása mellett foglal állást. (Hor. 322.) 1882-ben hosszú tárgyalás után a pozsonyi theol. intézet egyetemes jellegű akadémiává lesz, fejlesztése körül épen Schnellemek vannak elévülhetetlen érdemei, amit idővel a másik két intézet is elnyer. A jelenben is érvényes szervezet 1904-ből közelebbről megállapítja a 4 évre terjedő tanulmányi idő felhasználását, a külföldre menés fenntartását óhajtván (theol. tanárra nézve kötelezően kimondja.) A theol. fakultásért való küzdelem régi keletű. Már Mária Therézia akar a protestánsoknak theol. fakultást adni, 1761-ben Erdélyben, főként azért, hogy a külföldtől elzárja hazai prot. ifjúságunkat. (Schn. 112—3 o.) Pénzügyi nehézségek miatt hiúsult meg a terv. A 19. század elején szintén felmerül a kérdés, az 1808. egyet, gyűlésen, de királyi tilalom útját vágja a megvalósúlásnak. (Hor. i. m. 323. o.) Közben Bécsben az egész monarchia számára 1821-ben alapított prot. theol. fakultásra utalják a magyar protestánsokat is, melynek hallgatói, sőt tanárai is jórészt hosszú ideig hazánkból kerülnek ki. (Szelényi Ev. Tanár Egy. Évkönyve. 117—120. ο.) A berlini egyetem alapításakor megnyilatkozó szabadelvű eszmék nálunk 1848-ban találnak visszhangra, s ekkor a