Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

36 6. Az egyetem általános követelményeinek tárgyalása után az alábbiakban az egyes szakok közül a theológiával, közelebbről, hazai ev. theol. oktatás ügyünkkel kell foglalkoznunk. A jelen helyzet és jövendő fejlődés megitélhetése szempontjából itt is rövid történeti visszapillantást kell vetnünk. A reformációnak hazánkban való gyors és nagymérvű elterjedése tette szükségessé, hogy az egyes gyülekezetek számára pásztorokról, igehirdetőkről gondoskodjanak. Ezt azonban hosszú ideig, századosin; úgy oldották meg, hogy a latin iskolákban adott előképzés után külföldre, Németországba küldték a lelkészi pályára lépeti ifjakat, hogy ott a prot. theol. fakultásokon folytassák és fejezzék be tanulmányaikat. A két sőt három évi külföldi tartózkodás a rendes volt. Tulajdonképeni lelkész neveléssel csak a 18. sz. utolsó évtizedeivel beszélhetünk (Schneller i. m. I. 95—123. Hornyánszky A.: Magyar ev. lelkésznevelés. XIX. sz.-ban. Prot. Szemle 1906. 213. k. k. o. 313. k. k. o. Szelényi Ö. : Magy. ev. nevelés tört. Pozsony 1917. 152-63. o.). Bár az 1785—1840. kort a rendszertelenség és szervezetlenség jellemzi. (U. o. 225. o.) Amikor a külföldre járást a centralisztikus osztrák kormány rendszer megnehezíteite ill. megtiltotta a reform eszmék ily módon való behozatalától tartva (Mária Terézia, II. József) ez intézkedés theol. oktatás ügyünket is erősen sújtotta, s iskoláinknak, különösen theol. képzésünk tekintetében való átalakítását vonta maga után. A prímából theol. tanfolyam lesz, amelyben az eddig előadott theol. tárgyakat a szükséghez képest újakkal bővítik ki. (Schn. i. m. 103 ο.) A világi pályákra lépők a jogi és filozófiai előtanulmányokat szintén itt végezik, több éven át. Az egyes lyceális iskolák egymástól eltérően