Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)
A nő helyzete a magyar magánjogban
30 a bár hozománnyal, de nem házassági szerződéssel átadott vagyon, a nő szabad vagyona marad, és azt bármikor visszakövetelheti. A férjnek dolga ebben azt kikötni, hogy jogosítva van a hozományi készpénzből bútorokat és más ingóságokat vásárolni és hogy a hozománynak ezen ingók beszerzésére fordított részét nem köteles készpénzben visszaadni. Sok per származik abból, ha ez kikötve nincs. A közszerzemény intézményét, amely hazai jogunk specialitása, a javaslat nemcsak fenntartja, hanem kibővíti. A nemesi osztályhoz tartozó és tudományos pályán működő úgynevezett honoratiorok nejének az eddigi jog szerint nincs nálunk közszerzeményi igénye, ezután lesz. Az ügyvéd vagy orvos felesége, aki egész nap regényeket olvas, zongorázik és a szabónővel tárgyal, a férje által az együttélés tartama alatt szerzett vagyon felét igényelheti. 3 8 „Mindenik házastárs követelheti a másiktól annak felét, ami a másiknak vagyonában közszerzemény." Nem ártana a szövegben azt is kifejezni, hogy a közszerzemény kiadását az elhalt házastárs örökösei is követelhetik. A javaslat aztán meghatározza azt, mi tekintendő közszerzeménynek és mi külön vagyonnak, amely utóbbi a közszerzeményből leszámítandó. A közszerzemény kiszámítását illetőleg az első javaslattól eltéröleg a vagyonértékelmélet alapján indul, kimondván, hogy közszerzemény a házastárs vagyonában az a többlet, amellyel vagyonának értéke a házasság megszűntekor meghaladja a külön vagyonának azt az értékét, amely értéke annak a házasság létrejöttekor volt. 3 4 Messze vezetne, ha e helyütt a javaslat idevonatkozó szakaszainak kritikai megbeszélésébe bocsátkoz3 3 Javaslat 51. § 3 4 Javaslat 52. §
