Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)

A nő helyzete a magyar magánjogban

27 Az a feleség tehát, aki a háztartással nem törődik, csak jourozik, a cukrászdákban és mozikban tölti idejét, kötelességszegést követ el. A férj. akinek a jövedelme szűkös, azt is megkívánhatja nejétől, hogy leckéket adjon, hogy kézimunkával keressen, vagy azzal, amihez épen ért. Egy nevezetes újítást foglal magában a javaslat, amelyet eddigi jogunk nem ösmert, a férjtartás kötelességét. Amennyiben ugyanis a férj saját vagyonából és keresményéből nem tarthatja el magát, felesége köteles őt közös háztartásban polgári állásához, de a maga vagyonához és keresőképességéhez mérten eltartani.

24 A különélő férj nem követelhet tartást és csak szűkös tartásra van igénye, ha nejét súlyosan megbántotla.'

2

5 A magyar jognak azt a szabályát, hogy a nő szabad vagyona felett korlátlanul rendelkezik, a polg. törvénykönyv javaslata határozottabban fejezi ki, kimondván, hogy a férjnek nincs e vagyon felett joga, amely a nőt szabad rendelkezésében korlátozná. Ezzel ellenkező szerződés semmis.'0 Szükség ezt kimondani azon gyakorlattal szemben, mely szerint a nő a vele válóperben lévő férj lakájáról bútorait el nem viheti, míg a házasság felbontva nincs, mert a férjnek azokra használati joga van. Volt esetem több, hogy a nő a válópernek öt évi tartama alatt nem tudott bútorainak birtokába jutni és a bútorokat és szőnyegeket gondozás hiányában megette a moly. A javaslatnak a hozományra vonatkozó intézkedései nem kielégítők. Hazánkban a jogfejlődés különösen az osztrák polg. törvénykönyv és a jogirodalom befolyása alatt a hozomány fogalmát arra a női vagyonra szorította, amely a házassági terhek könnyebb viselésére haszonélvezetül a férjnek átadatott. Ezt a fogalom« Javaslat 30. § 8

5 Javaslat 31. § és 155 § Javaslat 36. §.