Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)

A nő társadalmi helyzetéről

9 feleséget tartsanak. Nagy Károlynak, a legkeresztyénebb királynak egyszerre hat felesége volt. A középkorban különösen a coelibatus és a testi vágyak megölésére irányuló szerzetesi élet nagyban előmozdították az erkölcstelenséget. A Husz elégetéséről hires konstanzi zsinat alkalmából, amelyet azért hivtak össze, hogy az egyházat reformálják, 20 kardinalis, 7 patriarka, 20 érsek, 91 püspök, 600 prelátus és mintegy 4000 pap gyűlt össze. Ugyanakkor odasereglett nem kevesebb mint 1500 magát árúba bocsátó hölgy is. Abban a régi jó időben az erkölcsök egyáltalában véve sok kívánni valót hagytak hátra. Az erkölcsök megromlása tetőpontját érte Rómában s amit Luther, midőn fiatal szerzetes korában Rómába zarándokolva, ott látott, nem csekély befolyással volt későbbi fellépésére. Luther és Kálvin reformációja az erkölcsjavítás dolgában korszakalkotó volt. Luther a két nem közötti viszonyt illetőleg az egészséges érzékiség klasszikus tolmácsa volt. Az emberi természet ellen vétőnek ítélte az aszketikus megtartóztatást és ezért követelte a coelibatus eltörlését. Jó példával maga ment előre, mert boldog házasságra lépett Bora Katalin volt apácával. Ö azt mondta: „Az asszony épp oly kevéssé lehet el férfi nélkül, mint evés, alvás, ivás és egyéb természetű szükségleteinek kielégítése nélkül Éppen így a férfi sem nélkülözheti a nőt." A házasságról szóló prédikációjában azt mondja: „Amily kevéssé áll hatalmamban, hogy ne legyek férfi, épp oly kevéssé áll neked hatalmadban, hogy te férfi nélkül élj; mert nem önkényes, hanem szükséges és természetes dolog, hogy minden férfiúnak legyen felesége és minden asszonynak legyen férje." Amily nagy híve volt Luther a boldog házasságnak, annyira elitélte a róm. kath. egyház törvényét, amely a boldogtalan házasságban élőket életfogytiglan egymáshoz lekötve tartja. Szerinte: „die Ehe ist ein