Sztehlo Kornél: Felolvasások VII. Az emberi lélek és értéke. VIII. Tömörüljünk! IX. A házassági elválás problémája (Budapest, 1911)

A házassági elválás problémája

42 arra, hogy a nő nem követelheti vissza hozományát sem, közszerzeményi osztályrészét a házasság felbontása előtt. Az a nő már most, aki talán vallásos meggyőződésből, vagy gyermekei érdekéből irtózik a válástól, kénytelen válópert indítani, hogy férjétől vagyonát visszakapja. És hány válóper maradna el, ha a törvény nem állítana fel egy hat hónapi elévülési időt a kereset beadására? így a sértett fél sietni kénytelen, mert megszűnvén a kereseti jog a bontásra, megszűnik a hozomány és közszerzemény követelésére vonatkozó jogigény érvényesítésének lehetősége is. Az is szaporítja a válóperek számát, hogy a nem vétkes fél csak válóperben érvényesítheti a vétkes féllel szemben a gyermekeknek nála való elhelyezését. Válóperen kivül az árvaszék határoz ezekben a kérdésekben ós ez — eltekintve a szülők erkölcstelen életmódjától — azzal a kérdéssel, hogy szülők közül melyik okozta a különélést, nem törődik és a fiúkat az apának, a leányokat az anyának kénytelen átadni. Számtalan esetem volt, hogy az anya csak azért indított válópert, hogy a fiúgyermeket megtarthassa. Miután a válópöröket legtöbbnyire gazdasági okok és vagyoni differenciák okozzák, ne csodálkozzunk azon, hogy a válóperek száma az utolsó években ijesztő módon szaporodott. Amig abban a korban, amikor még az egyházi bíróságok a házasságokat állítólag derüre-borura felbontották, alig haladta meg Magyarországon az esetek száma az ezeret, a statisztikai évkönyv kimutatása szerint 1909-ben a felbontott házasságok száma már 6294-et tett ki. Hogy ezen magas számot az a körülmény is okozta, hogy 1907-ben meg lett szüntetve a válóperek hivatalból! revíziója, az kétséget nem szenved, de a válóperek szaporodásának más okai is vannak, amelyek között nem kis szerepet játszanak az erkölcsi fel-