Sztehlo Kornél: Felolvasások VII. Az emberi lélek és értéke. VIII. Tömörüljünk! IX. A házassági elválás problémája (Budapest, 1911)

Az emberi lélek és értéke

15 A germán hit szerint az emberi lét az élet után határolt, a majdani nagy világégésben minden megsemmisül még az istenek is és azután az Allvater (Atyaisten) egy új világot teremt az egyetlen jó Isten, Baldur fia részére. A zsidók mythosa szerint az első emberpár lakóhelye az Eden volt, egy napkeletnek fekvő, Pison üihon Hiddekel és Eufrates folyóktól körülhatárolt gyönyörű kert (Mózes I. 2 r. 8 v). Midőn Isten az első ember párt kiűzte „oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerúbokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját." A zsidók a lélek halhatatlanságának fogalmát a perzsáktól vették át, az Eden mythosa is perzsa eredetre vall, amit a perzsa eredetű paradicsom szó is bizonyít, amelylyel az Edent illették. Lukács evangeliomának 23. rész 43. verse szerint a keresztfán függő Jézus biztatta a megtért latort, hogy ma még vele lesz a paradicsomban. Az emberi lélek fogalmának kultúrtörténeténél a történeti korban nagy szerepet játszik a metafizikai spekuláczió.*) Plató és Aristoteles behatóan foglalkoztak az emberi lélekkel és annak halhatatlanságát tanították. Az emberiség összes filozofusai behatóan és nagy tudományossággal foglalkoztak a lélek eredetének és mivoltának kérdésével. Én azonban, amint már előre jeleztem a metafizikai spekuláczióval e helyütt foglalkozni nem fogok ós csak azt az egyet jegyzem meg, hogy mindaz, amit az ó-kor, közép-kor ós új-kor filozofusai ezen a téren produkáltak, a dolog lényegét egy hajszállal sem vitte előre, vagyis nem sikerült ezt a kérdést elméleti tételekből vont dedukcziókkal, a gondolkodással, megoldani. Most próbál*) L. Dr. Ernst Kuhn, die Vorstellungen von Seele und Geist in der Geschichte der Kulturvölker. Berlin, 1872. Verlag von f. Henschel.