Sztehlo Kornél: Felolvasások VII. Az emberi lélek és értéke. VIII. Tömörüljünk! IX. A házassági elválás problémája (Budapest, 1911)

Az emberi lélek és értéke

11 jut, mely nem egyéb, mint az egyéni lét teljes megsemmisülése, a nem lét boldogsága a világforgalom körmozgásával szemben. Buddha vallásának nincsenek istenei, templomai nagy mesterük és később élt bölcseik tiszteletére vannak emelve. Ámde követőiben is bebizonyult, hogy az ember nem lehet el Isten nélkül, mert miután Buddha nem adott nékik Istent, őt tették Istenökké. Modern európai fogalmak szerint különben ez a Buddha nem birt normális ésszel. Gazdag ember volt, volt kedves szép felesége, gyermeke, boldogan élt. Egy sótakocsizás alkalmával szemébe tünt az emberi nyomorúság és mulandóság egy aggastyán, egy beteg ember és egy hulla képében, örökre ott hagyja családját és rernote lesz. Hét évig bolyong a magányban, a legszigorúbb bőjtölésben és testi sanyargatásban tölti napjait.*) Ezt azért tartottam kiemelendőnek, mert legújabban némely szabadgondolkozók között, akiknek a Buddha vallás Istennélkülisége tetszik, divatba jut a Buddhizmust mint a vallások tökélyét emlegetni. Csak az bámulatos, hogy ez a vallás, mely oly kevés jutalmat biztosít az élet után az igazaknak és a hősöknek, oly önzetlen hazaszeretetet és oly halálmegvetést tud ébreszteni, mint amilyet a japániaknál tapasztalunk. Az egyptomiak különös súlyt fektettek a halottkultuszra, mert azt hitték, hogy a személyes lélek fentartása a test fentartásától van feltételezve. A lélek a halál után elbujdosik, állatokba költözik és csak, ha az utolsó vándorló lélek is már megbűnhődött, nyílnak meg Egyptom kriptái és a megtisztult lelkek megint egyesülnek a bebalzsamozás által e czélra jól conservált testekkel és kezdődik egy uj, szenvedéstől ment világkorszak. *) Dr. Szelényi Ödön. Az evang. keresztyénség világnézete. Budapest, 1911.