Sztehlo Kornél: Felolvasások V. A Boromaeus Encyklika történelmi megvilágításban. VI. Quo vadis? (Budapest, 1910)

A Boromaeus Encyklika történelmi megvilágításban

12 A keresztény hit és a tiszta erkölcs a XV. század végén és a XVI. század elején annyira sülyedt volt, hogy egy egykorú olasz író szerint X Leó pápa korában Rómában nem tekintették művelt embernek azt, aki a kereszténység felől téves nézeteket nem vallott. A pápai udvarnál a katholikus egyház dogmáiból, a szentírás tartalmából tréfát űztek, divatba jött a kereszténység alapelveit gáncsolni, a hit titkairól megvetéssel beszéltek. Maga X. Leó pápa egy alkalommal midőn a a Péterfillérből nagyobb összeg folyt be, örömmel felkiáltott: ,,Lám a mese Krisztusról mennyit jövedelmezett már minékünk!" Emellett az erkölcsök Rómában annyira hanyatlottak, hogy X. Leó korában előkelő egyházi és világi férfiak nyilvánosan társalogtak félvilági nőkkel és midőn egy ilyen nő, a hires Imperia 1511-ben meghalt, a Gergely-kápolnában pompás síremléket állítottak néki, amelynek felirata az elhunyt nő bájait magasztalta* Katholikus irók, persze nem a jelenkorból, elismerik, hogy a hitélet és erkölcs romlása Luther korában nagy volt. így Bellarmin jezsuita egyike a protestantizmus leghevesebb üldözőinek, azt írja: „Néhány évvel előbb, hogy a Luther és Calvin-féle eretnekség keletkezett, egészen eltűnt volt a komolyság az egyházi bíróságoknál és a fegyelem kiveszett az erkölcsökből, a szentírás tanulmányozásával senki sem törődött, az istenit nem tisztelték, úgyszólván már nem is létezett vallás.** Maga a pápa, X. Leó utóda, a tisztes életű, igazlelkű és kegyes VI. Adorján a wormsi országgyűlésre küldött Chieregati nuncius részére kiadott utasításban ezeket írja: ,,Tudjuk, hogy hosszabb időn át sok megvetésre méltó dolog történt a szentszéknél: visszaélések az egyházi dolgokban, túllépések a jogok gyakorlásá* Patuzzi idézett műve. 904. 1. ** Ugyanott.