Sztehlo Kornél: Felolvasások III. A klerikális mozgalom Magyarországon. IV. Dogma és türelmetlenség (Budapest, 1910)

A klerikális mozgalom Magyarországon

18 is ezt a szervezkedés. Elvárjuk, hogy az uj kormány figyelemmel lesz ezekre az iizelmekre és legalább is azt teszi meg, hogy állami hivatalokra nem nevez ki olyanokat, akik a gyóntató-atya és a Congregáció jezsuita elöljáróságának parancsait állami alkalmazásukban a közügyekben és közhivatali működésűkben is feltétlenül teljesíteni kötelesek. Nincsenek statisztikai adataink az országban eddigelé működő katholikus egyletekről, de számuk bizonyára ezerekre meg, a folytonosan keletkező katholikus népszövetségek tagjainak száma állítólag már a háromszázezret meghaladja. A fővárosban van huszonhat tisztán katholikus célokat szolgáló egyesület, hat katholikus kör és két katholikus irodalmi társulat. Sociálpolitikai célt szolgál a keresztény szociális egyesületek országos szövetsége 8 szakszervezettel. Ezenkívül van három virágzó internátus főiskolai és középiskolai tanulók számára, több apácák vezetése alatt álló nöinternátus és számos katholikus jellegű jótékony nőegylet, kisdedóvó, betegsegélyzö és temetkezési egylet. A lelki gondozást 17 plébános és 43 segédlelkész látja átl. Szerzetes-rend van tizenegy 108 taggal, Jézus-társasága tiz tag által van képviselve. Apácarend van öt 28 fönöknővel és 659 apácával. Az utóbbiak többnyire betegápolással foglalkoznak. Az elzsidósodottnak mondott Budapest, különben igen gavallérosan gondoskodik a katholikus egyház szükségleteiről, amennyiben mint kegyúr a plébániák fizetését és összes dologi kiadásait fedezi. Közel egy millió koronára rug az az összeg, amelyet a főváros évenkint a róm. katholikus egyházra kiad, nem számítva a templomok építésére fordított összegeket, melyek milliókra rúgnak. Legújabban 500.000 koronát ajándékozott az angol kisasszonyoknak. A gonosz nyelvek azt mondják, hogy ez csak azért történt, hogy a zsidóknak is adhasson 200.000 koronát. Legfájóbb reánk protestánsokra nézve az az ered-