Sztehlo Kornél: A nő hivatása a magyar protestantizmus küzdelmében (Budapest, 1909)

16 ugyanazok a katholikus újságok és népszövetségi gyűlések nem győzték eléggé magasztalni a római szent atya bölcsességét és a magyar püspöki kar hazafiasságát. Hát ezzel ezek a jó magyar hazafiak megint csak azt bizonyították, hogy nekik első és a fődolog a római pápa parancsa és a magyar nemzet érde­keit csak akkor viselik szívükön, ha nékik ezt a római pápa kegyesen megengedi. Mi protestánsok tehát a magyarság küzdelmé­ben a vezérlő szerepet kezünkből kiadni nem vagyunk hajlandók és itt megint tőletek, magyar protestáns nőktől várjuk a támogatást, főképpen pedig tőletek evangélikus nőktől, kik hazánk oly vidékein fogtok élni és működni, ahol a magyar­ellenes nemzetiségi áramlatok veszélyt rejtenek a magyarságra nézve. A magyarság feltétlen érvényesülése Magyar­országon a protestantizmus kiváló érdeke, aki tehát protestáns létére Magyarországon a magyarságot támadja, árulást követ el protestáns egyházán. Semmi sem volna ártalmasabb a mi evangélikus egyházunkra nézve, mint az, ha ellenségei joggal arra utalhatnának, hogy mi a magyar haza érde­keivel ellenkező nemzetiségi politikát űzünk. De látom már, nagyon messze belemerültem a politikába, kedves gyermekeim, és azért csak rövi­den arra kérlek, legyetek és maradjatok jó protes­táns nők és legyetek és maradjatok jó magyar nők. Amire a mindenható Isten áldását kérjük. rr*

Next

/
Oldalképek
Tartalom