Szigethy Lajos: Evangélikus magyar arcképcsarnok (Budapest, 1936)

Bocskai István (falfestmény)

Bocskay István. (1557-1606.) Bocskai Istvánnak, az Erdélyi fejedelemség leggazdagabb és legtekintélyesebb főurának nagy része volt abban, hogy nővérének fia, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem a töröktől Habsburg Rudolf királyhoz pártolt át. Mert királypárti ember volt, vagyis úgy gondolkodott, hogy a megfogyatkozott magyarságnak a török veszedelem ellen a Habsburgok támogatásába van igen nagy szüksége. De a félig őrült Rudolf gonosz és oktalan politikája: a protestánsok üldözése, a kassai templom elvétele, majd az ióo4-iki, országyülés nélkül alkotott, hírhedett 22-ik törvénycikk eltérítették a király pártjától. Rudolf hadainak kassai főkapitánya, a kapzsi Belgiojoso hadsereggel vonult Bocskai várai ellen. De ez megnyerve Rudolf zsoldosait, a református hajdúkat, Belgiojosot tönkreverte és a törökkel szövetkezve Magyarország legnagyob'ö részét elfoglalta. Az erdélyiek és a feíi'sőmagyarországi rendek fejedelmüknek választották meg. Rudolf kénytelen volt 1606-ban megkötni a bécsi békét a Bocskai vezetése alatt álló magyarországi és erdélyi rendekkel. Ez a béke hazánk politikai és vallásszabadságának legszilárdabb alapköve és megvalósítása annak a vezérlő elvnek: »Legyen szabad egyház a szabad államban!« Bocskai nagy seregére támaszkodva, mint döntő tényező, Rudolfot is, a szultánit/ is mintegy rá4