Szigethy Lajos: Evangélikus magyar arcképcsarnok (Budapest, 1936)

Kaczián János (Oppel Imre képe)

Kaczián János. (1861-1923.) Rozsnyón született, itt, majd Eperjesen, végül Halléban tanult. Czékus István püspök káplánja volt, 1885-ben a pesti evangélikus egyházban lett vallástanár. Szeretetteljes modorával, nagy buzgóságával annyira meghód.totta tanítványai és általában a hivek szívét, hogy 1905-ben a ζ újonnan alkotott »Városligeti— Fasori« körzet lelkészének választották meg. Az új munkakörben is a régi lélek hatotta át. Már 1907-ben esperessé választották. Az egyházi élet minden fokozatán, fel az egyetemes egyházig fáradhatatlanul és sikeresen buzgólkodott. Eveken át volt gondos ügyvivője az egyetemes lelkészi nyugdíjintéteetnek. Tizennégy éven át a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja volt. Az egyházon kívül állók is nagyrabecsülték. Lelkészi körében nemcsak mint szónok, de mint lelkipásztor is maradandó emléket hagyott maga után. A fasori körzetben kezdeményezésére élénk belmissziói élet folyt. Fuszek Tivadar. (1863-1904.) Pozsonyban született. A Ganz-gyár vezeftő hivatalnoka volt. A német gyülekezetnek egy évitizeden át, haláláig felügyelője volt és munkával! is, áldozatokkal is hozzájárult ennek felvirágoztaitlásához. Megalapította az Egyházi Énékkart, melyből a mai Lutheránia énekkar fejlődött ki. 27