Szigethy Lajos: Luther lelke. III. (Budapest, 1928)

7. A pesti gyülekezet. Liedemann Sámuel

43 hozzáértőbb munkatársa. A leányiskola számára jó tantervet készített. Munkálatot írt arról, mi módon kell a vallásosságot az iskolában hathatósan fejleszteni. Ezt felolvasta a tanítók értekezletében. Mert Liedemann, a jó kereskedő, egyúttal papi, lutheri lélek volt. Mikor Berlinien kereskedelmi iskolába, járt, az egyetemen theológiai előadásokat is hallgatott. Könnyek között hallgatták meg az egyházi, vagyis konventgyűlésen Liedemann levelét, melyben súlyos betegsége miatt a gyülekezettől elbúcsúzott. Majd nemsokára emlékére gyászistentiszteletet tartottak (1834). A Liedemann-ivadékokban élő igazi Liedemann-lélek kitűnt például 1854-ben egy kon von 1 ülés alkalmával, mikor Liedemann Sámuel fia, Frigyes Sámuel, szónoklatával fellelkesítette és könnyekre indította hallgatóit. A jelenet megértéséhez tudnunk kell, hogy a gyülekezetet évtizedeken át zavarta a viszálykodás, mely egyrészről a magyarok és németek egyesült táborára, másrészről a tótok táborára szakította szét a gyülekezetet. A harc vége kibékülés és a tót gyülekezetnek a Kerepesi (Rákóczi)-íitra való átköltözése lett. De a tótoknak a Deák-téri ingatlanok fejében 12.000 forinttal tartozott a gyülekezet. Ezt, a multa kat feledve, ki kellett minél hamarább fizetni, hogy az anyagiakban szegény tót hívek egyházi épületeket emelhessenek. Már pedig éppen ekkor a magyar-német gyülekezet egyéb terhei is nagyon 11) eff soka sodtak. Ekkor a derék Liedemann-ivadék, Frigyes Sámuel lelkes szónoklatban arra utalt, hogv Jézust tizenkét tanítványa követte hűségesen. Nem akadna-e itt is tizenkét olyan jobbmódú lelkes ember, aki 1000—1000 forintnyi adománnyal segítségére jönne