Szigethy Lajos: Luther lelke. II. (Budapest, 1927)

6. Csepreg és Zvonarics Imre

43 Az ellenreformáció megindulásával sok horvát evangélikus ember átköltözött az északi dunántúli váimegyékbe. Ilyeneknek ivadékai például a híres Zvonarics- és Szedenics-papok is. A Zvonaricsok közül püspök is került ki, Mihály, de legkiválóbb volt köziilök Imre. Kanizsay Orsolya méltó fiának, Nádasdy Ferencnek, a félelmes törökverő hősnek alumnus-diákjaképen Wittenbergában tanult és már itt kitűnt egy vitázó iratával. Itthon a csepregieknek lett igen buzgó és kiváló papjuk. De országos jelentőségre is emelkedett, mint a kassai Alvinczi Péténél és a sárvári Magyari Istvánnal Pázmány Péternek lelkes és tudósi ellenfele. „Pázmány Péter pironságai" című vitázó irata hithűségének és fényes írói tehetségének maradandó emléke. A nagy evangélikus Sionra, Csepregre régóta rossz szemmel néztek a katholikusok, akiket ekkor már az áttért Eszterházyak erős táborba egyesítettek. Mikor Csép reg földesura, Nádasdy Pál lelkesen Bethlen Gábor felkeléséhez csatlakozott: hogy őt megbüntessék és Csepreg elpusztításával a dunántúli evangélikusokra szinte halálos csapást sújtsanak, 1621 január 6-án éjjel körülfogták a várost és három niapig tartó borzalmas kegyetlenkedések között lakóinak nagvrészét legyilkolták. A várost felégették; mind a két templom elpusztult: az elnémult harangok leolvadtak. Sok diák is ifjú vértanuja lett hitének. Zvonarics Imre, mint hűséges őrtálló katona, a templomban, az oltár előtt esett a gonosz ellenség dühének áldozatául. A város szélén mia is megvan a domb, mely alatt 1223 halott nyugszik. De az áldozatok száma sokkal nagyobb volt. Olyan borzalmas eset ez, aminek párját a francia Szent Bertalan-éjszaka mellett a szerbek zentai és az oláhok zialatnai 1849-i vérengzésében lehet találnunk.