Szigethy Lajos: Luther lelke. II. (Budapest, 1927)

3. Gyurátz Ferenc

22 utóda, Kiaipi Béla, a koporsója felett tartott I»(izédében. A sopronvármegyei, alteóbüki szegény jobbágyszülők a derék tanítónak, Szente Józsefnek biztatására íratták be fiukat a soproni líceumba. Itt hamar a kitűnők között is elsőnek küzdötte fel magát. Tanárai közül különösen Müllner Mátyáisi és Thiering Károly hatottak rá. Ök kedveltették meg vele a klasszikus tudományokat, amik lelkének egész haláláig olyan sok gyönyörűséget nyújtottak. Theológiai tanulmányait a hallei egyetemen fejezte be, ahol mindig elevenen éltek a Gyurátz lelkével anynyira rokon, kegyes Francke Hermannak hagyományai. Egy évig a balatonmelléki Kővágóörsön volt káplán és a kétosztályú kis gimnázium egyetlen tanára. Már itt kitűnt a pedagógiára való rátermettsége. Később is sokáig tanított Pápán az elemi iskola felsőbb szakaszában. Majd, mint püspök nem csiak kötelességből, hanem örömmel látogatta az iskolákat, szakértelemmel bírálva a legkisebb gyermekek feleleteit és jól a. mélyére tekintve a theológusok tudásának, különösen a biblia két szent nyelvében. Négy évi beledi — sopronvármegyei — lelkészi működése alatt lelkipásztori és szónoki kiválóságának híre messze olt erjedt. Ennek következtében hívták meg az előkelő pápai gyülekezet papjának. Itt azonnal megkezdte, Wimmer és Pálfy módjára, szintén semmivel a maga szünetlen építő munkáját. Pápán díszes templom, lelkiéfezlak, négy tantermes iskola és tanácsterem a látható emlékei alkotó erejének. A filiákban pedig szintén iskolákat építtetett. illetőleg tanítói állásokat sízerveizett. Fgyanezt az építő munkát folytatta, mint az Egyetemes Gyámintézet elnöke, mint Veszprém-