Szigethy Lajos: Luther lelke. II. (Budapest, 1927)

22. A báró Prónay-nemzetség

132 Rajongott a szépért a természetben is. Kiváló kertész volt: gyakorlatilag is, elméletileg is, társadalmilag is szolgálta a kertészet ügyét. Alapos könyvben megírta a magyar kertészet történetét, megalapította az Országos Kertészeti Társulatot. Ö volt egyike azoknak a jövendőbe látó hazafiaknak, akik fölismerték a tornászat ügyének nemzeti jelentőségét, ü az egyik megalapítója és első elnöke az Országos Testgyakorló Intézetnek. Irgalmas és jószívű volt a szegényekhez, elhagyatottakhoz, felkarolta a beteg gyermekek ügyét. Alapítója és első elnöke volt a Gyermekkórházat Alapító Egyesületnek. Érdemeit az Akadémiában alaposan és lelkesen a klasszikus műveltségű Haberern Jonatán, egyházunk egy másik büszkesége méltatta. Mint a természet lelkes barátja, ennek kebelén kívánta aludni síri álmát. Hálás fia, Dezső, a kies acsai táj egyik legszebb pontján emelt neki végső nyugvóhelyet. A család jelenleg élő tagjai közül a történeti kép kiegészítése végett csak báró Prónay Dezsőről említünk meg annyit, hogy báró Radvánszky Antal halála után őt emelték az egyetemes felügyelői székbe, nemcsak áldottemlékű atyja iránt való kegyeletből, hanem saját érdemeiért is. Így egy évszázadon belül három Prónay viselte egyházunkban a legfőbb méltóságot. Ez is bizonyítja, hogy egyházunk vezetésében a báró Prónayak méltó társai a másik két vezérfamilia tagjainak, a báró Radvánszkyaknak és a gróf Zayaknak.