Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

Wittnyédy István

60 minthogy eltörölte a papnőtlenséget, már ezzel is az emberiségnek ós nemzetünknek egyik legnagyobb jóltevője volna. És mennyi nagy evangélikus ügyvédet sorolhatnánk fel, akinek jogtudására és sziklaszilárd jellemére olyan szívesen bízták legfontosabb érdekeiket más vallású előkelő urak, sőt katholikus főpapok is. Ilyenért szemrehányással is illették gróf Eszterházy Károly egri püspököt, Kazinczy Ferenc kortársát. Nagy lutheránus ügyvédek voltak III. Károly korában: Sembery Sámuel és Jeszenák Pál. Ez utóbbi Szavojai Jenő herceg jogtanácsosa és az országgyűlésen absentium-ablegatusa, vagyis megbízott követe volt. Ott tündökölt a nagy evangélikus ügyvédek között Kossuth Lajos is, míg majd az egész nemzet ügyének védője nem lett. # Az országos jelentőségű nagy evangélikus ügyvédek között mintegy „reprezentáló", tipikus jelenség Wittnyédy István, akinek élettörténete két nagy dunántúli Sionunk: Sárvár és Sopron történetéhe kapcsolódik bele. Atyja, János kedves udvarbírája volt Nádasdy Pálnak és ennek közbenjárására kapott nemességet II. Mátyás királytól. István 1612-ben született Sárvárott. Levelei, miket a Tudományos Akadémia kiadott, azt bizonyítják, hogy iskolázott, általános és nagyműveltségű, nyelveket tudó, e mellett lelkes, bátor, erős lutheri érzésű ember volt. Eleinte a sárvári udvarnál volt íródiák, vagyis titkár, majd Sopronba költözött át, mint ügyvéd. Itt vert azután gyökeret; felesége is soproni polgárleány volt.