Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

Zólyomvármegye és a Radvánszkyak

43 ZÓLYOMVÁRMEGYE ÉS A RADVÁNSZKYAK. Trencsén vármegyéből, a Thurzók hónából, csak a közel Zólyom vármegyébe, a Radvánszkyak hónába kell átmenniink, s azonnal megértjük, hogy a kiskirályok lehanyatlása után milyen nemzetvédő és egyházvédő szerepet töltött be az előkelő vármegyei nemesség. Zólyom vármegye, ez a világtól nagy hegyekkel elzárt kis tündérkert olyan, mint Magyarország kicsiben. Van termékeny szép rónasága a sebesen rohanó Garam mentén, vannak lombos és tűlevelű erdőkkel borított, nemes ércekben gazdag hegyei; és van „Kis Budapest"-je, a kedves Besztercebánya, ez a drágakő a magyar városok sorában. De Zólyom vármegye, tekintélyes részben evangélikus lakosságával, egyszersmind hazai evangélikus világunk képe is kicsiben. Képviselve van itt mind a három nyelvcsoport, mely a magyarhoni evangélikusságot alkotja. A falusi földművelők hazafias tótok, akiket megillet a Mikszáth-adta elnevezés : „tót atyafiak". Mert örömben is, búban is hűségesen osztozó atyánkfiai voltak sok-sok évszázadon át. Ennek a jóravaló népnek sarja apai ágon Bél Mátyás, a későbbi besztercebányai, majd pozsonyi tanár és pap, a XVIII. század első világraszóló magyar tudósa. Besztercebánya német város volt, míg a legújabb korban meg nem magyarosodott. Ez a német származású művelt, derék polgárság ajándékozta nekünk Böhm Károlyt, a későbbi budapesti evangélikus gimnáziumi igazgatót és kolozsvári egyetemi tanárt, aki mint mélyreható filozófus és prófétai ihlettségű tanár, eszményies gondolkodást sugárzó munkáival és lelkétől áthatott tanítványai útján szinte korsza-