Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

Thurzó György

36 az a szép kis város ott a Vágón túl Bittse, a felvidék Sárvárja; a várkastély ura, Thurzó György a maga korának Nádasdy Tamása: nemcsak nádori méltóságáért, hanem kiváló tulajdonságaiért is. Felesége, a lutheri lelkű Czobor Erzsébet pedig éppen olyan vallásos, művelt és finom lélek, éppen olyan jóságos anyja sok ezernyi jobbágyának, rengeteg udvari népének, seregnyi alumnus diákjának, mint valaha Nádasdy Tamásné, Kanizsay Orsolya volt. Ehhez különben Zrínyi-ágon rokonság is kapcsolja. Ha valaki azokat az irodalmi értékű és korfestő tartalmuknál fogva annyira érdekes leveleket olvassa, amiket Czobor Erzsébet férjéhez intézett, el se akarja hinni, hogy csak menyecske-korában tanult meg írni, mégpedig fiatal férjétől. Pedig ebben nem kételkedhetünk Thurzó György eme sorainak olvasása után, amiket fiatal feleségéhez írt: „Hogy magad kezeddel édes lölköm irtál az levélben néhány igét, szívem szerint láttam és jó néven vettem tőled, mint szerelmes és édes tanítványomtól, hogy ily jól tanulsz". Jó tanítvány volt, pompás nádorné lett belőle, méltó felesége Magyarország legelső főurának. Mert Thurzó György még hatalmasabb kiskirály, mint amilyen Nádasdy Tamás volt valaha. Kérdezzük csak meg valami háromszáz falujának többnyire tót jobbágyait: ki uralkodik Magyarország fölött! Száz közül egy ha említi II. Mátyás ő felségét. A többi azt feleli: „Ki uralkodnék más, mint jó urunk, Thurzó György ő nagysága?" És még távollétében is megemelinti neve kiejtésekor a széles karimájú kalapját. * A Thurzók az Anjou-kor vége felé költöztek be Ausztriából. Zsigmond korában két Thurzó vitézül harcolt a szerencsétlen nikápolyi csatában. Mint