Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

Veress Pálné, Beniczky Hermin

136 Szontágh Pálnak hatása alatt fordult a fiatal úrnő figyelme és érdeklődése nagyobb mértékben a magyar irodalom felé. Egyetlen leányának vidámabb fiatalságot nyújtott, mint amilyen az övé volt, de nemzetiesebb nevelést is. A szülők az év nagyrészében Budapesten laktak és a legkiválóbb tanárokat járatták házukba. Magyar irodalomra Győry Vilmos, a későbbi költő-pap tanította a költői lelkű leánykát Ez a név egyúttal jelzi a nevelés vallásos irányát és e családnak az egyházhoz való ragaszkodását is. A nevelés és tanítás állandóan a gondos édesanya felügyelete alatt folyt. Rengeteg sokat olvasott, még többet elmélkedett: a nevelés és tanítás tudományában rendkívül gazdag ismereteket szerzett. Mikor azután leányát Rudnay Józsefhez férjhez adta, cselekedetté érlelődött az, ami sokáig mint ábránd, majd mint terv élt a lelkében. A kor különben is kedvezett nagy tervek megvalósításának. A magyar alkotmányos élet feléledésével 1867 υ tán kibontotta szárnyait a magyar lélek. Eötvös József közoktatási miniszter irányítása mellett a nemzet és állam évek alatt évszázadok mulasztásait igyekezett pótolni a közoktatás terén. De éppen a magasabb nőnevelésben, a női társadalom számára is bőven maradt tennivaló. Kitartó buzdítás, lelkesítés és szervező munka után megtarthatta végre az apostoli lelkű nő az „Országos Nőképző-Egyesület" alakuló gyűlését, melyen összesen csak huszonketten jelentek meg. De nem csüggedett. A szerény kezdetben mustármagot látott, melyből kitartó munkával terebélyes tölgyet nevelhet. Megnyitotta „továbbképző" leányiskoláját két kis bérelt szobában tizenegy növendékkel. S hová fejlődött ez a huszonötéves jubileumig. Ekkor már, a ma Veres Pálnérói elnevezett utcában hatalmas vörös téglafalu iskolapalo-