Szlávik Mátyás: Kant ethikája (Eperjes, 1894)

Bevezetés

6 alapgondolatai a tudományok légkörébe és egész gondolatvilágunkba, s alkotó elemeivé váltak a mi műveltségünknek. És hogy hatásuk még ma sem vált történetivé, abban igazat adott nekik napjaink philosophiája is, a melyben tudvalevőleg gazdag «Kant-irodalom» és Vaihingerrel az élén : u. n. «Kantphilologia» keletkezett. Mert hiszen Kant az a philosophus, ki nemcsak kész gondolatokat nyújt nekünk, hanem még inkább önálló gondolkodásra készt bennünket. Mélyreható philosophiai tudással és rendszerező' talentummal teszi kritikai vizsgálódásainak tárgyává az embert, és pedig a gondolkodó és akaró embert alapvető philos. főműveiben, hogy aztán geniális módon körvonalozza s egymással szemben elkülönítse a kettőnek képességeit s e képességek határait és czéljait. Mit tanít Kant mint morálphilosophus ?* Ez az a nagyfontosságú kérdés, a melylyel ez értekezés folyamán a magyar philos. törekvésekre is kiterjesztőleg * Források: Kant i. v. müvein, továbbá Erdmcinn, Fischer K., Uberweg és Windelband nagyobb bölcsészettörténeteinek tárgyunkra vonatkozó szakaszain és Wundt, Steinthal, Gass, Ziegler, Janet Ρ., Paulsen és Luthardt önálló «ethikáin» kívül Frederichs: Uber Kants Princip der Ethik 1875., Cohen: Kants Begründung der Ethik 1874., Dorner: Principien der Kantischen Ethik s.: Der bleibende Werth der Kantischen Ethik 1875., Zeller : Das Kantische Moralprincip 1880. és Vorträge 1884. III. 156. s köv. 1., s Pßeiderer: Religionsphilosophie auf geschieht. Grundlage, II. kiad. 1883—84. cz. müvei. Alapos czikk — fó'leg jogbölcsészeti tekintetben — Ahrens czikke is a Bluntschli-féle «Staatswörterbuch» V. 463—482. 1. — Az i. v. magyar philos. törekvésekre nézve 1. Erdélyi J.: A hazai bölcsészet jelene 1857. cz. művét, továbbá Ilidassy Κ.: A bölcsészet hazánkbani eló'haladásának történeti vázlata, N.-Szombati r. k. gymn. értesítő 1855., Pápay J. : A magyar bölcsészeti irodalom története Apáczaitól az éló'kig, Kassai r. k. gymn. értesítő' 1878. és Behyna Gy. : Kant hatása hazai bölcsészetünkre s fó'követó'i nálunk 1848-ig, Figyelő'1875. 40—42. sz. közzétett alapos értekezéseit.