Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> erélytelensége a főurak kész eszközévé tették. II. Lajosnál mind e tulajdonokhoz még a kiskorúság is hozzájárult. Minden főúr pedig csak azon gondolkodott, hogyan növelhetné birtokait, hogyan foszthatná meg szomszéd földbirtokos társát birtokától, hogy azt a magáéhoz csatolja, hogyan teremtsen magának pártot valamely országos méltóság elnyerése végett, ha pedig már valamely országos méltóságban van, hogyan fordíthatja a saját hasznára. így Szapolyai óriási birtokai arra szolgáltak, hogy velők az erdélyi vajdaságot Szerezze meg; az erdélyi vajdaság pedig arra szolgált, hogy általa király legyen. Ráthori Endre nádor a mohácsi vészből menekülő, templomkincsekkel megrakodott szerencsétlen honfitársait kincseiktől fosztja meg, Perényi Péter koronaőr a koronával mindkét királytól hasznot várva, egész közönséges módon áruba bocsátja azt; Podmaniczky püspök egy év leforgása alatt, mind a két királyt megkoronázza, Szapolyai, csakhogy király maradhasson, készebb azt a töröknek felajánlani, semhogy kénytelen legyen a királyságról lemondani; az 1514. parasztlázadás elfojtása és a parasztság állapotának emoertelensége egyáltalán oly sziliben tüntetik fel a XVI. század műveltségét Magyarországon, mely nélkülözi a hazafias őnfeláldozási képességet, a politikai belátást és mélyebb erkölcsi alapot; mindezt pedig nem a reformáczió okozza, ez már meg volt a reformáczió előtt. A nemzet ezen bűnei súlyosan toroltattak meg a mohácsi vészben és következményeiben. De vegyük még fontolóra azon körülményt is, hogy egész Európának a XVI. század elején hatalmasabb nemzete a töröknél, uralomra teremtettebb