Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> protestánsokká lett szabad királyi városok majd mindegyike állit fel gymnasiumot és ezt fentartják akkor is, midőn az egyházi vagyont az államhatalom ismét visszaveszi. De a dolgok természetes sorrendje is kizárja ama felfogást, hogy a világi kegyúr egyszerűen kegyúri kötelmeitől való megszabadulása czéljából változtatott hitet. Először is sehol sem volt az az eset, hogy valamely város, község vagy egyes ember is máról holnapra tért át a protestáns vallásra. Hanem bizonyára a németországi reformmozgalmak hírére, nálunk is hatalmasan hullámzott a közvélemény, a wittenbergi vagy más egyetemről haza került ifjak pedig ezen közvéleményt irányították és bizvást feltehetjük, hogy minden szabad királyi városban az értelmiség, a vezetőség tanúsított legtöbb rokonszenvet a hitújítás iránt; csak midőn már a benső forradalom végbement, kezdődhetett a szervezkedési munkálat, melynek áldozatává lett a katholikus egyházi vagyon. A protestáns főúr is csak úgy jutott világi birtokhoz, a mennyiben kegyúr volt; ez esetben pedig a birtok jogszerűsége épen a kegyúri birtok természetéből önkényt következik. Más volna az eset, ha protestáns főurak püspöki vagy káptalani javakat teljesen a maguk javára foglaltak volna le. Csakhogy ezen birtoklefoglalásnak is mindig meg volt a maga egyéni jellege. így More László garázdálkodásai a veszprémi püspökségen tisztán az ököljog jellegével birnak, csakhogy More László katholikus főúr volt. Enyingi Török Bálint és Perényi Péter az egri és illetőleg a nagyváradi püspöki javakat csak kormányozták a királyok megbízásából. Az anyagi haszonból való hitcserélés mindig megvolt mindkét hitfelekezet rovására