Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> anyagi vagy hatalmi érdek eredménye, sok oly tényen alapul, melyek látszólag ez állítást valószínűvé teszik. Mindenekelőtt a mohácsi vész után a püspökségek mindinkább csak névleg töltettek be. mert egyrészt a török hódítás tette lehetetlenné, hogy a püspök világi hatalmát gyakorolja, másrészt pedig a keresztyén Magyarországon is a püspök világi birtokai valamely országos czélra szolgáltatták ki jövedelmeiket; így az egri püspök jövedelmének feléből kénytelen volt az egri várat jó karban tartani, az esztergomi érsek javadalma is tetemesen csorbult, miután maga a székhely és így a birtokok is török kézre kerültek ; a szabad királyi városok reformácziója alkalmával. a midőn a szabad királyi város volt a patrónus, a plébánia jövedelmek sokkal nagyobbak voltak, mint a mennyi a szerényebb protestáns lelkészi állás szervezetére szükséges volt; ama buzgó, lelkes és tudós férfiak, a kik a reformáczió szellemétől át voltak hatva, mint az anyagi javak iránt kevés érzékkel bíró emberek nem sokat törődtek a protestáns lelkészi hivatás szerény anyagi javadalmazásával; de másrészről a hívek buzgalma anyagi megélhetésöket biztosította. Nem tagadható, hogy a paróchiális, egyáltalában egyházi vagyonnak visszaszármazása a patrónus kezére nagy anyagi előnynyel járt az illető kegyúrra nézve. De nagy dőreség volna azt gondolni, hogy minden egyes esetben, az el világi asitandó egyházi birtokból származó haszonélvezet bírta reá a földesurat vagy szabad királyi várost arra, hogy hitet cseréljen : hiszen legtöbbnyire az így világi kézre került egyházvagyon egyházi, iskolai és irodalmi czélokra fordíttatott. A