Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

V. A reformáczió magyar nemzeti jelentősége általában

105> esetleg tanító, azzal a kötelezettséggel, hogy többször prédikáljon. A kik ebből a korból valók, azok egyáltalában sem voltak érintve a magyar nemzeti szellemtől, mert egyszerűen a német nyelvű szász középiskolából a német egyetemre kerülték, szász nemzetiségi és nagynéniét érzülettől áthatva. Az 1883. középiskolai törvény azonban véget vetett ezen állapotnak; a tanári és lelkészi pálya együttes betöltése nagyobb nehézségekkel járt, a középiskolai tanárnak az állami tanárvizsgáló bizottság előtt magyar nyelven kellett vizsgát tenni, miután egy két félévet hallgatott valamely magyar egyetemen. A szászoknak azonban sikerült határidőt ki eszközölniük, melyen belül még németül tehessenek vizsgát magyar állami vizsgáló bizottság előtt. Ez a határidő is letelt, és most nincs reá eset, hogy ettől fogva, bármily érzületii legyen is az illető tanár, legalább magyarul ne tudjon. Ez a körülmény okvetlenül a szász középiskolák hanyatlására fog vezetni; mert a követelményeknek megfelelő tanerők magyarországi felekezeti vagy állami iskolákba távoznak, ezek kedvezőbb jövedelmezősége folytán, a szász iskolákban tényleg alkalmazott erők okvetlenül az általános színvonal alá esnek. Ez majd előbb utóbb oly visszahatást fog szülni, mely a magyar nemzeti eszme szempontjából kedvezőnek Ígérkezik. A törvényhatósági és lelkészi hivatalokat kivéve, minden hivatal magyar lévén, azon az úton is rés nyílik majd a nemzetiségieskedés korlátozására. Tekintettel a kérdés nehézségeire, a mostani fejlődés mellett egy két nemzedékre van szükség, inig a dolgok rendes kerékvágásba jönnek. Az eddig elősorolt jelenségek szembeállításából