Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

134 politikai okokból; megmaradt nemzetinek és protestánsnak akkor is, midőn papjait a gályákra vitték, előkelő embereit az eperjesi vértörvényszék elé luirczolták, majd a XVIII. sz.-ban anyagi előnyöket tűztek ki azok számára, kik a katholikus vallásra áttérnek. Igy fejlődik ki azután egy sajátságos protestáns szellem, mely egyszersmind teljesen nemzeti szellem is. A protestáns iskolában felnevelt művelt ember igen élénken tartotta meg emlékezetében hite vértanúit és minthogy ezen vértanukat ugyanazon hatalom tiporta le, mely egyszersmind a nemzeti szabadság vértanúit szaporitá, a protestáns és nemzeti öntudat ezen az úton is teljesen eggyé vált. A XVII. század első felében még mindig túlsúlyban levő protestáns nemzeti párt, mely Erdélyre támaszkodott, 1644-ben vivta utolsó hadjáratát a bécsi udvar ellen, melynek túlkapásait I. Rákóczy György kiáltványában igy csoportosítja: 1. A clerus örökös osztrák tartománynyá akarja tenni Magyarországot. 2. Az ország jövedelmei eltékozoltatnak. 3. A jezsuita szerzet az ország szabadsága romlására az evang. religió elnyomására törekszik.. 4. A nádor tekintélye elvétetett. 5. Az evang. statustól számtalan paplak elfoglaltatott. 6. Az evang. vallásúak a tisztségekből kizáratnak. Rákóczy eleintén kedvező viszonyok között fogott fegyvert a császár ellen, különösen minthogy a svédek és francziák erősen szorongatták az utóbbit: teljes leveretését csak ugy kerülhette el a császár, hogy a protestáns dán királylyal a svédeket támadtatta meg, a megvesztegetett török hatalom pedig bénította Rákóczy hadmozdulatait. Az óvatos Rákóczy ily körűimé-