Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

I. A vallásos érzület mint az emberi természet eredeti sajátsága

12 denek, ha valami új, nagyszerű, üdvöt igérő eszme merül fel. A csoportokat egybeí'üzö kapcsok meglazul­nak. felbomlanak, eddig távollévő egyének és csopor­tok kerülnek egymás mellé és alkotnak új csoportokat. A tömörülés és bomlás e szüntelen ismétlése és vál­tozása képezi a természet és a történelem hullámve­rését is. A mint a halál beszüntette valamely szervezet egységes működését, ama holt szervezet egyes részei más egyesülési pont vonzókörébe esvén, új szervezetet alkotnak. A növényi és állati test rothadása nem egyéb, mint alkotó elemeire való bomlása oly czélból, hogy új szervezetek képződéséhez hozzájáruljon. Ugyanez tör­ténik a világtörténelem tanúsága szerint az emberek benső világa alapján keletkezett szervezeteknél. Minden emberi intézmény az embereknek valamely eszme alap­ján, valamely czél megvalósítása végett keletkezett szer­vezete ; a szervezetek kisebbek, nagyobbak ; hosszabb, rövidebb ideig tartók, de megegyeznek abban, hogy keletkezésükre valamely korábbi szervezetnek felbom­lása adta meg az alkalmat. Az eszme, mely az új szer­vezkedést létre hozza, rendszerint az akarat erő maga­sabb fokával, az önfeláldozásig fokozódó lelkesedéssel szokta felruházni az embereket — ez ama sziklarob­bantó és vasatolvasztó erő — és az előbbi bontást új alakulás váltja fel, az előbbi szervezet helyébe új szer­vezet keletkezik. Az új szervezet, ka hivatásának meg­felel, bizonyos idő múlva kifejlődésének tetőpontját eléri, ettől fogva erői hanyatlanak és a bomlási folya­mat megkezdődik. A legnagyobb, az emberiség tetemes részére kitér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom