Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> legélesebb ellentétbe jutottak egymással; a budai, temesvári pasák, sőt a Konstantinápolyban székelő nagyvezér is a bécsi udvar által megvesztegettetve, saját országos érdekeik ellenére a római császár ellen harczoló erdélyi fejedelmeket gátolták nagyobb és merészebb vállalatok kivitelében, másfelől pedig nem jó szemmel nézték az érdélyi fejedelmek hatalmának szertelen gyarapodását, mert ezáltal könnyen veszélyessé válhatott volna magára a török birodalomra nézve is. Bethlen összesen háromszor támadta meg II. Ferdinánd császárt, minek folytán három békeszerződés is jött létre: az 1621 nikolsburgi; az 1624. bécsi és az 1624. szintén bécsi. Mind a három békeszerződés közös alapja a bécsi békén kivűl az 1608, koronázás előtti és utáni törvények, vagyis a nemzeti szabadsággal legnagyobb részben azonos protestansvallásszabadság. Itt kell felvetni azon kérdést mely a 17. század protestáns és nemzeti küzdelmei vezetőinek jellemét oly sziliben tüntethetné fel, hogy könnyen azon meggyőződésre juthatnánk, mely szerint e vezetők nem a saját meggyöződésöket követték, a midőn protestáns vallásszabadságért fegyvert fogtak, hanem csakis hatalmi czélokból, önzésből küzdöttek a császár ellen. Tény az, hogy Bethlen az első bécsi békéje után követséget küldött Bécsbe, hogy Czeczilia főherczegnő, II. Ferdinánd leánya kezét általa megkéresse; a kath. vallásravaló áttérést kilátásba helyezte, igéietet tétetett, hogy II. Ferdinánd ellen többé fegyvert nem fog. sőt vele együtt ki fogja űzni a törököt. Thököly Imre pedig Bécs felmentetése után, midőn neje Zrínyi Ilona