Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

llt) országban egyes várak ostroma körűi mozog felváltva, elfoglalják Győrt, Fehérvárt, Esztergomot, de tartós túlsúlyra egyik fél sem vergődik. A császárnak az eddigi hadviseléséből mindenesetre Erdély birtoka biztosítottnak látszik és a törökkel való békealkudozások sikere csak azon múlik, hogy a hadviselő felek egyes végvárak birtoka felett nem tudnak megegyezni. E pillanat elég kedvezőnek látszott már most is a császári önkényuralomhoz csatlakozott jezsuiták és klérusnak, hogy az ország jogainak megnyirbálása mellett az ellenreformácziót is foganatba vegyék: Kassán a protestánsok 50 év óta birtokában lévő Erzsébet templomát Belgioyoso Barbiano Jakab bécsi parancsra erőhatalommal a protestánsoktól elveszi és a jezsuitáknak átadja. Miután már korábban Sopronból elűzettek a protestáns lelkészek, Magyarországon senkinek kétsége nem lehetett, hogy az ellenreformáczió az egész vonalon meg fog indúlni. Ez volt a hangulat az 1004-iki pozsonyi országgyűlés rendeinél is, kiket különben is az önkényuralomnak a rendiség ellen intézett másik merénylete is elkeserített. Ez Illésházy István ügye volt. Azzal, hogy Rudolf császár kormánya jelentéktelen kis városokat királyi városokká tett, egyrészt a királyi jövedelmeket ízaporitotta, másrészről pedig kivonván őket a földesúri hatóság alól, ezeknek a hatalmát is gyöngítette. Miután a királyi kormány Bazin és Szt.-György pozsonymegyei városokat, melyek Ilésházy birtokai voltak, igy királyi városokká tette, Illésházy földesúri jogait látta csorbítva és tilakozott az eljárás ellen. Tiltakozásában a király tanácsosai, kiknek egyike ezen a réven Illés-