Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> siti; minek folytán, a közigazgatás és pénzügy teljesen idegen befolyás alá kerül. A törökkel való alkudozásnál nincs magyar befolyás, tehát külső diplomacziailag Magyarország már nem létezik mint számot tevő hatalom. Perényi elfogatása óta nem volt ritkaság törvényes itélet nélkül elfogni, börtönbe vetui, jószágát elkobozni azon magar nemesnek, ki befolyásával, tekintélyével, hatalmával, vagyonával ártalmára lehetett volna az önkénynek. A Magyarországba behozott zsoldos nem csak a töröknek volt ellensége, ennek sokszor legkevésbbé, hanem a magyarnak, ezt irtotta, pusztította, tette szegénynyé. Mindezekben lehetetlen nem látnunk teljesen öntudatos, világos tervet arra, hogy Magyarországon engedelmes, szabadságától megfosztott, minden önkénynek hódoló tartományt szervezzenek. S ha ez sikerül, akkor Magyarország ma nem egyéb, mint bizonyos terület, melynek őslakói valaha magyarul beszéltek, tehát fajilag, nyelvileg, politikai és műveltségi intézményeivel együtt a népek árjában elmerült; mint a hogy elmerült a mult században a lengyel és napjainkban a tűrök. Örök hálával lehetünk aXVil. század azon bátor. SZÍVÓS, önfeláldozó magyar hazafiak iránt, kik az országgyűléseken a sérelmeket el nem feledték, azokat néni tűrték, készebbek lévén fegyverrel a kézben meghalni, mint a nemzeti halált elősegíteni, tán egyéneségeik, személyeik anyagi előnyei mellett. Azon súlyos körülmények között, melyekben a magyar nemzeti ügy a 17. század elején volt, a protestánsok lelkes hazafisága, meg nem tört erélye, eszélyes és merész fellépése menthette csak meg már máiteljes pusztulásától. A jezsuitaság a saját érdekében