R. Kiss István: Báró Radvánszky Béla emlékezete (Budapest, 1907)

5 Radvánszky Antal befolyására a budapesti tudomány-egyetem jogi karára iratkozott be, a melynek elvégzése után többször tett utazást Németországban, Belgiumban, Francziaországban és Olaszországban. Bár még gyermekkorában az irodalommal, később pedig a történelemmel alaposan, czéltudatosan foglalkozott és az volt titkos óhajtása, terve, hogy munkásságával már 30 éves korában az akadémiai tagságot elnyerje, bátyja befolyására egy évvel azután, hogy irodalmi munkássága elismeréséül a Történelmi Társulat választmányi taggá választotta, 1875-ben a korponai, később pedig a szliácsi kerületben képviselői mandátumot vállalt; de azért folytatta irodalmi működését, a melynek jutalmául a Magyar Tudományos Akadémia 1879 május 22-én levelező tagjává választotta és ugyanazon évben az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat választmányi taggá. Akadémiai székét az 1882. évben Régi magyar ékszerek czimü tanulmányával foglalta el. Képviselői állását nagybátyja halála után 1882-ben a Zólyom vármegyei főispánsággal cserélte fel, a mely méltóságot tiz évig viselte. 1883-ik év februárjában alapította meg a Magyar Heraldikai és Genealógiai társaságot, a melynek haláláig elnöke volt. Az 1885-ik évben házasodott meg, április 18-án nőül vévén Tisza Kálmán miniszterelnök és gróf Degenfeld Ilona leányát, Paulinát. 1886-ban az ág. ev. egyház