R. Kiss István: Báró Radvánszky Béla emlékezete (Budapest, 1907)

53 régi, avult szókat használják, újra divatba hozzák. «Ez a legszebb, a legjogosultabb nyelvújítás». Mindig átnézte, sőt átolvasta a megjelenő nyelvészeti munkák és folyóiratok érdekesebb czikkeit és különösen nagy lelkesedéssel fogadta az egészséges alapon megindult Magyar Nyelvet. Szily Kálmánnal többször beszélt és váltott levelet nyelvészeti kérdésekben és örömest fáradozott a Magyar Nyelv által felvetett kérdések megfejtésén. így ő adta magyarázatát, még pedig igen szellemes magyarázatát a «verő malacz» kifejezésnek, a melyen hivatásos nyelvészek megakadtak. A jogtudományokban való jártasságára meg a sok közül egy nagyon jellemző példát hozhatok fel. Történt, hogy sajókazai kőszénbányája után, a melyért a bányaadót bérlője megfizette, rá is adót vetettek ki. Ο ezt minden alkalommal megfelebbezte, úgy hogy a végén az összeg jó pár tízezer forint summára rúgott. Az ügy a közigazgatási biróság elé került, ő személyesen védekezett és egy több ívből álló felterjesztést is a törvények alapján saját maga szerkesztett. Nem volt szüksége ügyvédre, pedig nagy összeg koczkáztatásáról volt szó, de hát szerinte egy historikusnak mindenhez kell érteni! Nagy tudása, fényes állásai és neve daczára is igen egyszerű, szerény ember volt. A zajtalan, feltűnés nélkül való, munkás életet szerette.