R. Kiss István: Báró Radvánszky Béla emlékezete (Budapest, 1907)

34 Természetesen ez késleltette a mű megjelenését, ép úgy késleltette a már említett betegsége ; de késleltette azután egy más körülmény is. Szándéka volt, hogy bevezetésül megírja a Rimay életrajzát. Ε czélból széles alapra fektetett kutatásokat végzett. Gyűlt is az anyag, de egyre : Rimay szüleire, leszármazására nem talált adatot. Mivel pedig Nagy Ivánnak a Magyar Történelmi Tárban megjelent közleménye alapján nem fogadta el, nem látta bebizonyitottnak azt a következtetést, hogy atyja Gergely volt, költséget, fáradságot nem kímélve kutatott tovább, kiterjesztve kutatásait azon kis irodalmi kör tagjaira is, mely Rimay köré csoportosult és hová el nem juthatott, levelekben kért fel mindenkit, a kiről csak sejtette, hogy felvilágosítást adhat; de hasztalan. Kéziratát már rég kinyomták, a bevezetést sürgették, hogy a mű megjelenhessék, de tervéről lemondani, e kérdések megfejtése nélkül Rimay életrajzát kiadni nem akarta. Mivel azonban kutatásai, kérdezősködései közben is folytatta a gyűjtött anyag feldolgozását, a sürgetésekre azzal válaszolt, hogy annak bizonyságául, hogy tárgyával komolyan foglalkozik, az Akadémia I. osztálya és a Történelmi Társulat előtt bemutatott készülő munkájából két, külön is egészet képező részt: Rimay János szerelmes versei; Balassa és Rimay barátsága czimen, melyek a Budapesti Szemlében és külön is megjelentek.