Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

Ifjúkora

Γ) való Hajnóczi József, az egykori aszódi evangélikus lelkésznek szomorúan, de dicsőségesen híres fia. ki mint a Martinovics-féle összeesküvés egyik igazga­tója, hóhérpallos alatt végezte nemes életét a vér­mezőn. Tessedek Márk másik nagy családot alapító gyermeke Tessedik György volt. Ennek nejétől, Nedeczkv Esztertől származott fia, id. Tessedik Sámuel alberti, majd békéscsabai lelkész. Id. Tesse­dik Sámuel s a pozsonyi származású Lang Erzsébet fia volt az 1742 ápr. 20-án Albertiben születeti Tesse­dik Sámuel, az egész Tessedik-család legnagyobb fia, evangélikus egyházunk s magyar hazánk örök büszkesége. Megszokott dolog, kiváló emberek rendkívüli pályafutásának kulcsát az ősöktől öröklött adottsá­gok és az élet során szerzett irányító benyomások kettős eredőjére vezetni vissza. Goethe szerint a szi­billák és próféták az emberre már születése nap­ján kimondják kérlelhetetlen végzetüket, s nincs idő, vagy hatalom, mely áttörhetné jelleme megrög­zött kérgét. Trónuson született, avagy fényes és ismert nemzetségek leszármazottai esetében nem is nehéz ily megrögzítő mozzanatokat ismerni fel. Tes­sedik Sámuel őseinek élettörténetében azonban ke­vés oly pozitív adatnak vagyunk birtokában, melyek egy reá nézve szerencsés átöröklés esetének fennál­lása mellett szólnának. Energia, szívósság, szorga­lom, józanság, nagy erkölcsi szigor önmagával és másokkal szemben, puritán egyszerűség: íme. ilyen jellemvonásokra bukkanunk őseinél, ilyenekre őnála

Next

/
Oldalképek
Tartalom