Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)
Ifjúkora
Γ) való Hajnóczi József, az egykori aszódi evangélikus lelkésznek szomorúan, de dicsőségesen híres fia. ki mint a Martinovics-féle összeesküvés egyik igazgatója, hóhérpallos alatt végezte nemes életét a vérmezőn. Tessedek Márk másik nagy családot alapító gyermeke Tessedik György volt. Ennek nejétől, Nedeczkv Esztertől származott fia, id. Tessedik Sámuel alberti, majd békéscsabai lelkész. Id. Tessedik Sámuel s a pozsonyi származású Lang Erzsébet fia volt az 1742 ápr. 20-án Albertiben születeti Tessedik Sámuel, az egész Tessedik-család legnagyobb fia, evangélikus egyházunk s magyar hazánk örök büszkesége. Megszokott dolog, kiváló emberek rendkívüli pályafutásának kulcsát az ősöktől öröklött adottságok és az élet során szerzett irányító benyomások kettős eredőjére vezetni vissza. Goethe szerint a szibillák és próféták az emberre már születése napján kimondják kérlelhetetlen végzetüket, s nincs idő, vagy hatalom, mely áttörhetné jelleme megrögzött kérgét. Trónuson született, avagy fényes és ismert nemzetségek leszármazottai esetében nem is nehéz ily megrögzítő mozzanatokat ismerni fel. Tessedik Sámuel őseinek élettörténetében azonban kevés oly pozitív adatnak vagyunk birtokában, melyek egy reá nézve szerencsés átöröklés esetének fennállása mellett szólnának. Energia, szívósság, szorgalom, józanság, nagy erkölcsi szigor önmagával és másokkal szemben, puritán egyszerűség: íme. ilyen jellemvonásokra bukkanunk őseinél, ilyenekre őnála