Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)
KÉPEK - A mai szarvasi Tessedik Sámuel-féle gazdasági középiskola
78 semmi, vagy legalább is alig felfedezhető energiával. Es nem maradt egykorú leírás, vagy hagyomány külsejéről, fizikumáról. Következtetések alapján talán magas, de mindenesetre igen erőteljes, szívós férfialaknak kell elképzelnünk, energikus arcvonásokkal, ö maga önéletírásában több betegségről ír. Ezekkel szervezete mindég könnyen megbirkózott. Erős szervezetét a munka, az alkotás vágya tette még erősebbé. Amíg nagy céljaink vannak, a testi nyavalyákat is könnyebben le tudjuk gyűrni. Öt is lelkesíthette elhivatottságúnak fölemelő érzése, mit külsőleg a siker is igazolt. Élete azon szakaszában azonban, melyhez az előbb mondottakkal elérkeztünk, lassan-lassan kevesbbedett számára a lelkesítő alkalom. Sőt oly sok élettapasztalatát tragikumának minden fájdalmas átérzése gazdagította. Életmüve szimbóluma, iskolája megbukott. Az 1806. esztendő körül úgy láthatta, hogy határkőhöz érkezett. A munka életeleme volt, s ezért még ezután sem tudott pihenni, de a régi, gazdagon termékenyítő álmoknak vége volt. Az azokra való visszaemlékezés, a múltaknak felidézése, a mérlegelés korszaka volt életének utolsó szakasza. El-eltünedezett a végzett szép munkateljesítményeken, tanulságokat vont el azokból a maga és egyúttal — embertársai részére. Az 1804—5. években éveken át folytatott naplófeljegyzéseit egységes gazdasági krónikába („Szarvasi nevezetességek") foglalta. 1817-től 1819-ig megírta önéletrajzát. Az 1820. év táján azonban egyre nehezebbé vált az egykor hatalmas szervezetnek a munka. Két év óta káplánt tartott maga mel-