Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A mai szarvasi Tessedik Sámuel-féle gazdasági középiskola

76 rajta ejtett sebeket: ezen a gyűlésen tette meg híres indítványát a békési evangélikus esperesség gimnáziumának felállítása tárgyában. Indítványát, mint a múltban is szokta tenni, tárgyi okokkal támogatta: egész nagy vidéken arrafelé nem volt evangélikus gimnázium. Érveit elfogadták s felállították a mezőberényi (1834 óta szarvasi) gimnáziumot. Ez Tessedik intézetének halálos ítéletét jelentette. Győzött — látszólag — a humánus irányú oktatás elve a reális irányúval szemben. A valóságban: győzött az irigység. Tessediknek a Boczkó-féle indítvány elfogadásában észre kellett vennie a dolgok igazi fordulatát. Nem csoda, ha az újabb nagy csalódás, meg az évek óta tartó izgalmas, rettenetes hajszák egy percre megtörték ezt az annyi lelkierővel rendelkező férfiút. 1803 április 25-én kelt az a levele, melyben püspökének bejelenti lelkészi állásáról való lemondását, miután tel jesen belefáradt annyi bántalom, áskálódás és igazságtalanság elviselésébe. Nem tudhatjuk, hogy mi lehetett a célja e lemondási nyilatkozattal. Valóban elhagyni akarta azt a helyet, melynek annyi díszt kölcsönzött egy emberöltőn át teljesített kivételes sikerű és szorgalmú munkásságával? Avagy: megérdemelt elégtételt kapni tengernyi sérelemért? A felsőbb fórum, sőt most máiSzarvas is, az utóbbi értelemben fogta ezt fel. Ezért, amikor Radatsovszky bíró és az elöljáróság által kért vizsgálóbizottság jelent meg Szarvason, s meggyőződött a dolgok valódi állásáról, az ellene emelt vádakat elejtette, s őt az egyházmegyei gyűlés előtt, mint a nép javára dolgozó lelkészt dicsérő elismeréssel tüntette ki.