Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A mai szarvasi Tessedik Sámuel-féle gazdasági középiskola

67 látott, egyedülálló lelkipásztori tevékenykedés: mindezt ügyesen lehetett felhasználni azok előtt, kik bár eladdig szeretve, félve követték, de mégis csak kedvesebbnek tarthatták ez örömökben való korlátlan szabadosságot, kiknek lelke vonzódott a régihez és a meg nem értett, titokzatos ismeretlenhez. Mindezt tudatosan kezelte az ellenfél. Megindult tehát a támadás az iskola ellen, mihelyt az elégiiletlenség kirobbantására kívülről jött kitűnő alkalom kínálkozott. A m. kir. helytartótanács a dolgok hosszas előzetes tanulmányozása után Szarvas községet arra a csekély áldozatra szólította fel, hogy a közlegelőből méressen ki egy darab földet a hivatalos körök véleménye szerint anvnyira ^íagyértékü Tessedik-féle intézet részére. Ezért a darabért a kincstár a községnek cserébe kincstári pusztát ajánlott fel. Tehát mindössze is cseréről volt szó, s az áldozat csupán abban állott volna, hogy a község a maga közvetlen közelségében levő földjéért távolabbit kapott volna. Amikor a község a kérésre válaszolt, minden azt mutatta, hogy vezetőit már sikerült megnyerni Tessedik ellen. A válasz felsorolta mindazt a veszteséget, mely' a községet éri a cserével. Ügy tüntette fel, mintha a legnagyobb áldozatot hozná, amikor ezzel szemben is az országos és közérdekre való tekintettel mégis elvállalja azt. De, hogy „a nagy summának — ír ják —• melyet az institutumhoz tartozó épületekre tettünk, valahára hasznát is lássuk, a magunk fogyatkozásával is hajlandók vagyunk átengedni a területet," 5*