Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A mai szarvasi Tessedik Sámuel-féle gazdasági középiskola

63 kormányzása továbbra is az igazgató-lelkész kezeiben futott össze. De már az összes ezenkívül álló lelkészi teendőket s az iskolák látogatását hetenként felváltva végezték; az egész stólát a hetes-lelkésznek kellett beszednie, s azt úgy osztották ketté egymás között. Még abban is megegyeztek, hogy minden fontosabb ügyet megbeszélnek. Tessedik tehát a béke biztosítása végett nagy engedményeket tett igényteljes paptársával szemben. Boczkó azonban nem az az ember volt, kit ilyen papos jószándék lekenyerezett volna. Még az sem használt a béke ügyének, hogy Tessedik az azon években született gyermekei keresztapaságára is őt kérte fel. Ö nem bírt kibékülni jószándékú lelkésztársa sikereivel és magasabbrendűségével. A torzsalkodás a jövedelem kérdésében kezdődött. Mert bár a készpénzfizetés egyenlően évi 96—96 forint volt, a természetben élvezett jövedelmek teljes egyenlővétételét keresztülvinni nem tudták. Ilyen volt elsősorban és mindvégig a lakás, a paróhia kérdése. A mimster-primarius természetszerűleg a két paróhia közül a szebbiket, nagyobbikat használta, már csak az időbeli elsőbbség szerzett jogán is. Boczkó azonban ilyen szerzett jogok lehetőségét, úgy látszik, kezdettől fogva nem ismerte el. De igazi fájdalmát paróhiája másodrendűsége felett csak akkor érezhetett még, amikor Tessedik 1791-ben felépítve híres intézete emeletes iskolaépületét, azzal egyúttal a maga számára fényes úri paróhiát is épített. Mert iskolája balszárnyában állott öt szobából álló pompás paróhiája, amely mellett Boczkó háromszobás