Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A szarvasi ev. ótemplom oltára és szószéke, amelyről Tessedik 32 éven át prédikált

45 dikné tanította, kit férje legidősebb leányával együtt Budára, Mazzacot selyemgyári felügyelőhöz küldött a szükséges ismeretek elsajátítása végett. Szinte nem volt az a falujában csak valameny­nyire is űzhető foglalkozás, mellyel meg nem próbál­kozott volna. Igen eredeti kísérlete volt a répacukor­gyártás. Ez Európa-szerte az ő idejében vett nagyobb lendületet annak hatása alatt, hogy a Napoleon által elrendelt 180ß. évi szárazföldi zárlat nehézzé tette a cukornád behozatalát. Ö ezt a fellendülést éppen tíz évvel megelőzte, amikor 1796-ban fehér-répából szi­rupot készített. Vagy amikor tudomást szerzett arról, hogy Bécs­ben méhészeti szakiskolát állítottak fel, Szarvason is hamarosan megnyilt a méhészeti szakiskola. Sokat buzgólkodott a repcetermelés fejlesztésén, a 1787-ben Rohoska Mátyás szarvasi molnármester felállította az első olajmalmot. Ez a vállalkozás olyan jól bevált, hogy messze vidékről is jöttek hozzá ola­jat sajtoltatni. Szarvas egész kis gazdasági központ lett nagy vidék számára. 1784-ben pedig, mivel a bor ára nagyon felszökött, az árpa pozsonyi mérője pedig mindössze 10—15 garas volt, egy szarvasi kádármes­ter már sörfőző felállítására kért engedélyt. Már ez a vállalkozási szellem magában véve is rendkívül jel­lemző az akkori Szarvas községére, hol sem azelőtt, sem azután (épen sörfőző volt ugyan a múlt század második felében) ilyesmit a legkevésbbé sem lehetett tapasztalni. Igazi lázas elhatározások korszaka Szarva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom