Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A szarvasi ev. ótemplom oltára és szószéke, amelyről Tessedik 32 éven át prédikált

42 leírta annak módját, s ezer magyar és ezer német példányban kinyomatta azt. A magvak pedig Szarvas­ról szépen elvándoroltak Nagyváradra, Aradra, Deb­recenbe, Szegedre, Kassára, Eperjesre, Zólyomba, Sel­mecre, Budára, Pestre, Pozsonyba, de még Horvát­országba, sőt Bécsbe, Nürnbergbe is. És mindennek eredete a szarvasi lelkészi kert volt. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében végzett oktató munkájának (az állatok gondozása, az istállók helyes építése, a tisztaság) főeszköze a példaadás volt. Sehol a környéken szebb, jobban gondozott tehenet, lovat nem lehetett látni, mint Tessedikék istállójában. Amikor a faluban és környékén nagy marhavész pusztított, az ő intézete gazdaságában nevelt mintegy ötven darab marhából egy sem hullott el. Az Európa-szerte uralkodó fiziokrata gazdasági rendszer kétségtelenül nagy hatással volt arra, hogy Tessedik a mezőgazdaság és azzal kapcsolatban az állattenyésztés felvirágoztatása körül ilyen nagyered­ményü alkotómunkára serkenjen. Ám mindenből hasznot hajtani igyekvő, fáradhatatlanul sokoldalú energiája a termelésnek azzal az ágával is próbálko­zott, melynek Magyarországon való felvirágoztatását a bécsi kormány már nem nézte olyan jó szemmel. Hiszen éppen abban az időben alakult ki teljesen az a rendszer, mit azóta újabb időben is alkalmaztak Magyarországgal szemben mindaddig, amíg az ural­kodó személyének azonossága folytán kapcsolatban állott Ausztriával. Hadd foglalkozzék csak — így gon­dolkoztak Bécsben — Magyarország nyerstermeléssel,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom