Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Körösparti táj Szarvason

22 bukott, mint annyi más hasznos törekvése az alapítónak. Mint mindenre felfigyelő embert aggasztották Szarvasnak ismertetett építkezési viszonyai. Nem szűnt meg egész életében szóval és írásban agitálni a falurendezés mellett. Egyik munkája mint tükör vetíti olvasója elé faluja kétségbeejtő kiépülési viszonyait. Ám abban sem áll meg a siránkozásnál; nem lett volna méltó Tessedikhez, hogy a bajokat csak feltárja, de ne keresse egyúttal azokra az orvosságot. Megrajzolta tehát egy eszmei, mintafalu tervrajzát, egyenes utcákkal, fásított udvarokkal. Aztán elgáncsolták őt és munkáját, aztán meghalt. Ám halála után néhány évre, látszólag csupán földesúri parancsra, összeomlott a régi Szarvas, és helyébe felépült az új, a mai, az általa elgondolt ós megrajzolt lénia-egyenes utcákkal. Alkotó munkájának látható emléke Szarvasnak máig is két legmonumentálisabb emléke, a szarvasi evangélikus ótemplom és a ma tanítónőképzőül használt egykori gazdasági iskolai épület. Építkezésüknél kettős szempont vezette. Egyik a célszerűség, másik az olcsóság. Ez utóbbi említésekor megint csak rá kell ismernünk a XVIII. századi emberbarátra, nyájának hű és szerető pásztorára, ki nem akarta megterhelni a szegénységet. Zseniális gazdaságos beosztással, minden gyűjtés, koldulás, az adózó nép külön megterhelése nélkül, a hívek önkéntes adományaiból, rendkívül ügyes pénzforgatás által sikerült 1788-ban 27.000 forint költséggel felépíttetnie a