Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

Tessedik Sámuel munkája

20 nyedés okairól, a száraz és terméketlen esztendőkről. a babonáról és annak káros következményeiről. Amikor azután úgy érezte, hogy a maga elé kitűzött óriási cél eléréséhez kevés a szószék-nyujtotta alkalom, nyilvános előadásokat kezdett tartani. Ezeket szintén nagy gonddal előre kidolgozta. Ezekben is az észszerűség, az ő racionális világnézetei jutottak kifejezésre, s általuk főleg a babonaság ellen küzdött. Azt tartotta a bajok egyik főforrásának, a legfőbb akadálynak ahhoz, hogy népét Isten országához közelebb hozza. Nagyszámú felvilágosító előadást tartott azután nevelési, gazdasági, falufejlesztési tárgyakról. Külön szólott a szülőkhöz és kiilön a gyermekekhez. 1768-tól kezdve pedig a házasságra lépni készülő fiatalok számára az esketés előtt többhetes tanfolyamot tartott, kioktatva őket arra, hogy hogyan lehetnek házaséletükben jó keresztyének és okos házastársak. ' A nép nevelésére minden alkalmat megragadott, mert az ember boldogulásának főakadályául az elmaradottságot tartotta. És amint így kutatott az alkalmak után, olyasvalamit is alkotott, ami abban a korban még egészen szokatlan volt. 1780-ban Szarvason, ebben az Isten háta mögötti, elmaradt fészekben Olvasóegylet néven népi önképzőkört alapított. Bizonyára azzal az elgondolással, hogy így sikerülni fog az önművelés csábító eszközével kiragadni ezt a népet tunya fatalizmusából. Sajnos, hogy ezen oly eredeti, korát meghaladó elgondolás egy éven belül megcáfolta önmagát. Az Olvasóegylet megszűnt, meg-