Majba Vilmos: Életképek a keresztyén szeretet munkamezejéről (Budapest, 1914)

I. Értekezések - Bethelből. Zimmermann Rezső

56 Óh, óh, óh, Óh fiúk, mi jó, A szekéren kirándulni, Kinn a pusztán kóborolni! Óh, óh, óh, Óh fiúk, mi jó! Amint tehát a nyári nagy vakáció közeledik, kiszemelnek egy napot erre a kirándulásra. Persze a gyermekek készítik elő a hangulatot, akik karácsony után már kezdik fel-felteuni a kérdést, előbb suttogva és nagy ritkán, mint kelletlen vendéget: — Mikor megyünk a tanyára? Ha aztán itt a tavasz, vagy éppen a szép nyár vonul be az erdőbe, mezőre és felkoszorúzza a hegyet, a völgyet: nekizsendül a természethez való vonzódás a beteges német fiúcskák ábrándos szívében is és hangosabb és bátrabb lesz a kérdés is : — Mikor megyünk a tanyára? És elevenebb lesz a nóta is: — Óh, óh, óh, Óh fiúk, mi jó ! A házatya, az áldottlelkű Wunder, nyájas szeretettel mutatja a türelmetlen kérdezőknek a parókia cseresznyefáját: — Nézzétek gyerekek, ha ott azon a fán érőben lesz a cseresznye, akkor fogatunk be a nagy szekérbe! — A nagy szekérbe! — visszhangzik az egész csapat gyerek ajkán a szó, összecsapják kezüket, s újból kezdik nótájukat. Ettől kezdve ugyancsak szemmeltartják a cseresznyefát. Lassan beállít a nagy vakáció, megérik a cseresznye és kitűződik a nap. Megtesznek minden intézkedést. Kicsi és nagy hallgatagon egyetért abban, hogy egy ily kiröppenés teljes készletéhez hozzátartozik az imádság, az egészség és a jó idő. Négy hosszú szekeret rendelnek; a wilhelmsdorfi házatyát megkérik, hogy süteményt, vajaskenyeret és tejet 130—140 embernek tartson készen. így aztán reggel indulhatnak. Az ám! Csakhogy az idő nem sokat ígér holnapra, borult, esős — sőt egész éjszaka esik. Ε bánatban csak az a vigasztalás, hogy a homokos út olyan, mint az itatós, hamar szárad. Reggel 9 óra. A csengő tízórásra hív és még mindig esik. A gyerekek a házatya körül rajzanak és bíztatják, kérik, indítson, el fog állani az eső, hisz mindnyájan imádkoztak érte a jó Istenhez és 0 meghallgatja az imádságot. A gondos öreget megindítja a szó. Sokáig fontolgat, mert neki nemcsak határozni kell, de felelni is 80 beteges gyerekért. Szekéren megtenni